7.nap - Táborzáró utolsó nap Pagon
2018. július 7.

Ma délelőtt az utolsó nyelvi foglalkozáson az esti meccsre "gyúrtunk", a szurkolói dalt énekeltük el számtalanszor, hogy rögzüljön a szöveg és alakuljon a dallam is. Mi, bajai fiúk voltunk a "vezérszólam", a legbátrabban és a leghangosabban mi ordítjuk a refrént...

Mára megérkezett a szél, aminek néhányan megörültünk, mert erős szélben lezárják a hidat, és akkor nem tudnánk holnap a szigetről hazaindulni, azaz hosszabb lehetne a nyaralásunk, mások számára azonban inkább ijesztőnek tűnik egy ilyen forgatókönyv. Szerencsére erről szó sincs, a buszunk reggel 7-kor indul Bajára!

Délelőtt kimondottan erős, délután azonban már gyengébb szélben strandoltunk, de a tenger vize nem hűlt le mára sem, így utolsó napra kipróbálhattuk a hullámzó tengert is. Szintén utolsó nap kerültek elő a táskákból Armand és Szilárd pecafelszerelései, így ma sporthorgászok is voltunk. Kagylókat gyűjtöttünk, kagylóbél volt a csali, és volt ám kapás, mert sorra fogtuk a különféle apró halakat, de sportszerűen visszaengedtük őket a tengerbe.

Délután volt a vizi sorverseny második fordulója. Most úszó-futó váltóverseny, vizipisztollyal való célbalövés, és kígyófutás feladatokat kellett teljesítenünk. Első helyezést nem értünk el, de a leghangosabban szurkoló, egymást lelkesítő csapat címét kiérdemelhettük volna...

Este volt a táborzáró, ahol egy-egy jégkrémet kaptunk, melyek szurkolói tetkót rejtettek, illetve a Pag-szigeten párolt sóból is kaptunk egy-egy dobozzal. A hét folyamán rendben tartott szobák lakói extra jutalmakat is kaptak, ebből nálunk csak egy lányszoba részesült. A 8 órási horvát meccs előtt újra elénekeltük közösen a szurkolói dalt, száz torokból zengett az "Igraj moja Hrvatska!". Rajtunk tehát nem múlik a futball csapat sikere. Ezt követően néhányan a meccsen szuroltunk, a többség azonban saját mecset csinált: kint a focipályán rúgták a labdát, vagy a pálya szélén "bandáztak".